NYÍRROTHADÁS

A pata egyik leggyakoribb betegsége. Ezt általában anaerob rothasztó vírusok okozzák, melyek legfőbb ellensége a szárazság, és a levegő.  Ezért fontos, hogy az alom száraz, és tiszta, a ló patája pedig gondozott legyen. A nyirrothadás mindig a középső nyírbarázdából indul ki, ellentétben a patarákkal, ami a szélsőből. A nyírrothadás könnyen felismerhető kellemetlen, és jellegzetes szagáról és a fekete kenőcsös váladékáról, melyet rothasztó baktériumok termelnek, mikor feloldják a nyír szaruját. Kezelése viszonylag egyszerű.  A belső nyírbarázdát patakaparóra tekert vattával ki kell tisztítani. Ilyenkor jó mélyen bele lehet nyúlni a résbe, de vigyázva arra,  hogy az már egy érzékeny terület. 3%-os Hyperol oldattal majd jóddal, Betadinnal vagy hasonló fertőtlenítőszerrel mossuk át. Utána SBC pasztát és vattát kell beletömni.  Ezt elég naponta egyszer megtenni, ha a vatta ki nem esik. Általában egyheti kezelés után már kiszárad a nyír, de ezzel nem fejeződött be a folyama, ugyanis 2-3 hónap is eltelik mire az elhalt rész alatt új szaruréteg kezd képződni. Ez idő alatt nem árt megismételni a kezelést mert kiújulhat a betegség. A pata akkor tekinthető gyógyultnak, mikor a nyír már teljesen új, rugalmas száraz szaruból áll.

PATAREPEDÉS

A másik gyakori probléma a patarepedés. Ez nem az, mikor alulról felfelé reped a pata, mert az megfelelő körmözéssel helyrehozható. A talaj által okozott nyomásokat, és az ilyen és az ilyen kis repedéseket károsodás nélkül el tudja viselni a ló. Komolyabb gondot a pártaszélről lefele irányuló repedések okoznak. Ezek lehetnek átható, és felületes repedések. Sajnos egy idő után a felületes repedések is áthatóvá válik, hiszen a ló patájának hihetetlenül nagy terhelést kell elviselni minden lépésnél. Ilyenkor a repedésből vér szivárok, és a gyulladás miatt átmeneti sántaság léphet fel. Kezelést az állatorvosra, vagy a patkolókovácsra kell bízni. Amit mi tehetünk, hogy fertőtlenítjük, és antibiotikumos kenőccsel bekenjük, majd bekötjük a patát. Jó, ha mindig kéznél van egy patareszelő, és egy patafaragó kés, mert ezzel kisebb alakításokat mi is végezhetünk.(Elötte azonban tanulmányozni kell ennek módját) Ha szakemberre bízzuk ezt a feladatot, akkor 6-8 hetente feltétlenül meg kell körmölni, illetve patkoltatni a patát.

MIT TEGYÜNK, HA KÓLIKÁS A LÓ?

Legfontosabb, hogy vegyük észre! Tünetei: kedvetlen, nem eszik, esetleg nyugtalanul sétál. Ilyenkor a hasfalon át jól hallhatóak a bélhangok. Normális esetben állandó zörejek és kb. 8 másodpercenként egy hangos morajlás hallható. Legelső dolgunk a ló fájdalmait csillapítani. A lovat ki kell vinni sétálni, de nem szabad futtatni, csak sétáltatni. A fájdalomcsillapító rövid időn belül csökkenti a görcsöket. Sokszor egy kis megrekedt bélgáz okozza, az egyébként erős fájdalmakat, mely a séta közben megélénkülő bélmozgással távozik is. Mindenféleképpen nézessük meg az állatot orvossal, különösen akkor, ha nehéz munka után lett kólikás a ló.

TAKARMÁNYMÉRGEZÉS

Nagyon veszélyes betegség a takarmánymérgezés. A mérgezés általában  penészes takarmánytól alakul ki. Létrejöhet azonban hirtelen takarmányváltáskor is, mikor a szervezet nem képes semlegesíteni a hirtelen , és nagy mennyiségben bekerült méreganyagokat, melyek amúgy nem okoznának problémát. Természetesen nagy szerepet játszik az egyéni érzékenység is. Ismertető jele a lábak ödémás duzzanata, mely általában séta után csökken. Sokszor a has alja, és a herék is bedagadhatnak, esetleg alergiás duzzanatok jönnek ki egyes testrészeken. Gyógyítása kombinált kezelést, és szakorvot igényel.

FÉREGHAJTÁS

A féreghajtás megelőző jelleggel - legalább évi rendszerességgel - folyamatos kell, hogy legyen, akkor is érdemes elvégezni, mikot lovunk nem mutat semmilyen tünetet. Évente legalább 2x kell elvéezni ezt a műveletet, tavasszal és ősszel. Aki teheti 3 hónaponta végezze el. Többfajta féreghajtó gyógyszer létezik paszta, pellet, granulátom, folyadék formájában. Egyik hatása sem teljes körű, ezért legalább 2 félét kell használni egy év alatt. Van amelyik kifejlett élősködöre haz, valamelyik petére is. Fontos, hogy vemhesség, és szoptatás alatt valamelyik nem használható. Adagolásuk általában a csomagoláson testsúlykilógrammban van megadva.

BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK

Sajnálatos módon azonban a tavaszi kilovaglások alkalmával és a karámba, istállóba egyre több rovarral találkozhatunk. A belső élősködők nagyobb kárt is tudnak okozni mint a külső élősködők, különösen azért mert a tulajdonos későn veszi észre, hogy baj van. A belső élősködőkkel fertőzött ló kondíciója leromlik, a felvett takarmányt nem képes a megszokott mértékben hasznosítani, lesoványodik. A leggyakoribb belső élősködők egyike a  Parascais equorum, az orsóféreg, melynek petéi szájon át kerülnek a ló szervezetébe. A Strongylis vulgaris a vastagbélférgesség legfőbb okozója. Az Oxyuris equi által okozott hegyesfarkú-férgesség nem tartozik a túlzottan veszélyes élősködőkhöz, inkább csak kellemetlen a lónak. Ha a lótulajdonosok betartják a istálló-, és legelőhigiénia szabályait, valamint rendszeresen féregtelenítik lovaikat, remélhetőleg sosem kell találkozniuk ezekkel a kellemetlen élősködőkkel.

HIRTELEN CSAK ENNYI JUTOTT ESZEMBE, EZEKEN KÍVÜL MÉG SZÁMTALAN BETEGSÉG LÉTEZIK. HA VALAMI FURCSÁT ÉSZLELTEK A LOVAITOKON, EGYSZERRE VIGYÉTEK ORVOSHOZ, ÉS TARTSÁTOK BE A SZABÁLYOKAT!!!!!

Oldal: Betegségek
Minden ami ló és póni!:P - © 2008 - 2024 - csaklovaksemmimas.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat